|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Máthé Vilmos 1993. október 1.Az 1930-as években alakultak meg Erdély-szerte az első Kolping-szellemű Magyar Katolikus Legényegyletek. 1947 után feloszlatták ezeket az egyleteket. 1991 volt az újjászületés éve. 1993. szept. 24-én pedig a sepsiillyefalvi Keresztény Ifjúsági Otthonban tartott tanácskozáson a Kolping-családok országos egyesületbe tömörültek, megalakították a Kolping Szövetséget. Országos egyházi elnökké Máthé Vilmos Brassó-bolonyai plébánost választották, alelnökké dr. Ilies Dan orvost, a balázsfalvi közösség görög-katolikus világi elnökét. /Nagyhalmágyi József: Szárba szökken a Kolping-mozgalom. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 1./1993. november 5.Nov. 11-én Brassóban, az Áprily Lajos Líceumban Máthé Vilmos plébános, az Országos Kolping Szövetség elnöke tart előadást a Kolping-mozgalomról. /Brassói Lapok, nov. 5-11./2001. április 13.Máthé Vilmos, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosa elmondta, hogy Brassó új központjában új római katolikus templom épül, a bolonyai katolikus templomot pedig felújították. A plébános elmondta, hogy 1986 óta több ízben próbálkoztak a templom bővítésével. Az 1986-ban beadott templombővítési tervet azzal utasította vissza a városépítészet, hogy nem elég az épület szélesítésére szánt terület. 1990 után szintén a helyszűke okán utasították el. A várostól kaptak egy elhanyagolt parkrészt az Astra-negyedben. Elkészítették a terveket, 1995-ben sikerült lerakni az alapot, s azóta építik az új templomot. /Tóásó Áron Zoltán: "Megújultunk templomunkban" Beszélgetés Máthé Vilmossal, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2014. november 5.Földvári foglyok hitvallásaHetven éve, 1944 októberében kezdték a volt magyar honvédeket begyűjteni a barcaföldvári lágerbe, ahol mintegy hatezren sínylődtek, s a túlélők vallomásai szerint ezren elpusztultak. Eddig 350 halottat sikerült azonosítani. Az utolsó tömegsír fölött kialakított emlékkertben 2000 óta tartanak megemlékezést. Az elején a halottak napja utáni hétvégén, 2003-tól november 4-én, a nemzeti gyásznapon. Tegnap délután mintegy százötvenen emlékeztek a vértanúkra. Az emlékműállítás kezdeményezője, Ungvári Barna András volt hidvégi, jelenlegi uzoni református lelkipásztor különlegesnek nevezete az eseményt, hisz immár tizenötödik alkalommal került sor a megemlékezésre. Bevezetőjében az 1944. augusztus 23-ai román átállás utáni légkört idézte meg Vincze Gábor Illúziók és csalódások című, a második világháború utáni időszakot bemutató kötetéből: a bölöni községvezetésnek a Magyar Népi Szövetség kolozsvári elnökségéhez írt beszámolójából olvasott fel. Beszéde alapigéjéül Péter apostol első leveléből (1, 3) idézett: „Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által”. A szónok idén a miklósvári id. Barabás Ferenc túlélő Benkő Levente történész, újságírónak elmondott vallomásából olvasott fel részleteket. Kiemelte azt a részt, amikor a foglyot arra biztatták, változtassa nevét Bărbescura, s akkor hazaengedik, mire azt válaszolta: aki magyarnak nem volt jó, románnak sem lesz jó. A hidvégi református egyházközség által támogatott, a brassói RMDSZ által szervezett megemlékezésen a brassói magyar történelmi egyházak képviselőetében Koszta István evangélikus, Jári Zsolt református, Máthé Vilmos római katolikus és Szász Ferenc unitárius lelkész osztotta meg az eseményhez kapcsolódó gondolatait. Közreműködött az ürmösi unitárius dalárda. Az emlékkő megkoszorúzása és himnuszaink eléneklése után a hidvégi református gyülekezeti házban kialakított emlékszobában a helyi közösség szeretetvendégségével zárult a megemlékezés. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||